1. hónap: Jaj, anyám! Most mi van vele? Miért sír? Mit csináljak? Ollllyan kis picike… és nem tudom, mi van vele!
Én csak aludni szeretnék (de azt nagyon), ő meg felébred óránként. Állandóan enne! Mégis azt mondta a múltkor az orvos, hogy nem gyarapodik rendesen. Akkor most mi legyen? Talán szalonnát adjak neki?
2. hónap: Mikor múlik már el ez a hasfájós időszak? Én hamarosan beleőrülök! A múltkor még rá is kiabáltam az én ici-pici babámra! Hát milyen szörnyű anya vagyok én? Utána persze együtt bőgtünk!
Azt hiszem, kezd megismerni egyébként! Nemrég rám mosolygott!
Amikor legutóbb az orvos látta, azt mondta, hogy végre magára szedett a pici egy kis súlyt, már nem olyan vékonyka! Akkor most már ritkábban is etethetem?
3. hónap: Kész! Én már nem fogom különválogatni a fehéreket és a pelenkákat. Sőt! Felmosni sem fogok már kétszer egy nap. Minek?
Viszont szeretném végre szőrteleníteni a lábamat, meg egy manikűr sem ártana már! Valakit megkérek, hogy vigyázzon csak 1 órára a kisfiamra, én pedig bevonulok a fürdőszobába.
Ja, hogy csak az én karomban tud elaludni? Pfff, az a fránya manikűr elnapolva!
4. hónap: Na, végre véééééééééééége a hasfájásoknak! Fellélegezhetek? Hogy mi? Miért nem aludt egész éjjel? Jön az első foga???
Az orvos már megint azt mondta, hogy keveset hízott. Kezdjem mással is etetni! Adjak neki hamburgert?
5. hónap: A szomszéd kisfia ebben a korban már egyedül is tudott ülni. Az enyém még nem! Sőt, még hasra fordulni sem tud! Jajjj, talán valami gond van vele? Kinek mutassam meg? Gyerekorvosnak, ideggyógyásznak, sebésznek, csillagásznak?
Hoppá, felborult! Drága, kis csillagom!
6. hónap: A másik szomszéd lánya 6 hónaposan már járni tanult, sőt az angolt is elkezdték! Az enyém még nem. És nem is tervezem! Viszont ő rám mosolyog… és olllllyan édesen alszik a kezemben! És milyen cuki, amikor nevet, ha meglát! Rögtön eltűnnek a felhők, máris mosolyra fakadok én is! És ahogy odabújik hozzám, átöleli a nyakam, szorítja az ujjam! Igaz, hogy már régen aludtam ki magam… már ezer éve nem csináltam meg rendesen a körmöm… soha semmivel nem haladok itthon úgy, mint rég… nem tudok elmenni még egy moziba sem, vagy nyaralni….
De én akarok még ilyen kis totyogóst! Hisz olyan gyorsan felnő!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: